K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

�ri�si t�ved�s: ez m�g ann�l is hosszabb	Forr�s: mti.hu/hrado.hu	2012.06.09. 07:21
�ri�si t�ved�s: ez m�g ann�l is hosszabb Forr�s: hirado.hu/mti    A k�nai nagy fal - szemben az eddig ismert adatokkal - majdnem h�romszor olyan hossz�, mint amekkor�nak gondolt�k. J�val hosszabb a k�nai nagy fal a kor�bban nyilv�ntartott adatokn�l. A leg�jabb hivatalos m�r�sek szerint a fal 21 ezer 196 kilom�ter hossz�. A 2009-ben k�zz�tett becsl�sek m�g csak 8850 kilom�teresnek becs�lt�k a vil�g�r�ks�g e csod�j�t. Ez az els� alkalom, hogy a K�na �szaki hat�rainak v�delm�re �p�lt fal hossz�r�l pontos adatokat tett k�zz� a nemzeti �r�ks�gv�delmi szolg�lat, amely a 2007 �ta v�gzett r�g�szeti felm�r�sek alapj�n �llap�totta meg a m�eml�k hossz�s�g�t. Minden kor�bbi adat a falr�l t�rt�nelmi feljegyz�seken alapult. A nagy falat eredetileg a Kr. e. 475-206 k�z�tti id�szakban �p�tett�k az �szaki nom�d t�rzsek meg�ll�t�s�ra. A falszakaszokat K�na els� cs�sz�ra, Csin Si-huang (Qin Shihuang) (Kr. e. 259-210) k�t�tte �ssze. Fennmaradt v�gs� form�j�t a Ming-dinasztia (1368-1644) kor�ban nyerte el. A k�nai nagy fal 15 tartom�nyon, illetve tartom�nyi jog� v�roson, auton�m ter�leten halad v�gig �szak-K�n�ban. A Ming-dinasztia kor�ra ki�p�lt falnak csup�n 8,2 sz�zal�ka maradt fenn j� �llapotban, a t�bbit vagy elpuszt�totta a term�szet, vagy igen rossz �llapotban van.

Sok�ig lesz m�g v�ls�g, de a vil�g v�ge elmarad	mti.hu/hirado.hu	2012.05.31. 05:29
Sok�ig lesz m�g v�ls�g, de a vil�g v�ge elmarad Forr�s: hirado.hu/MTI  Mintegy 1500 asztrol�gus �ll�tja, hogy elmarad a maj�k 2012. december 21-�re j�solt vil�g�g�se, �s nem csap�dik be semmif�le aszteroida.   Barack Obama amerikai eln�k�t �jrav�lasztj�k novemberben, a gazdas�gi v�ls�g - igaz, csak 2020-ra - v�get �r, a vil�g viszont a maja j�slatok bizonytalan �rtelmez�se ellen�re sem - vonta le k�vetkeztet�seit mintegy 1500 asztrol�gus egy New Orleansban tartott nagyszab�s� �l�sen. A j�sok tan�cskoz�s�t hagyom�nyosan n�gy�vente tartj�k, ez�ttal harminc orsz�g asztrol�gusai k�pviseltett�k magukat az amerikai D�l h�res-h�rhedt francia negyed�ben tartott kongresszuson. A r�sztvev�k hangs�lyozt�k, hogy munk�juk t�lmegy a sz�rakoztat� horoszk�pokon, a tarot k�rty�n �s a teny�rj�sl�son, �s sokkal ink�bb a Naprendszer m�lyrehat� tanulm�nyoz�s�n alapul. J�slatokb�l id�n sincs hi�ny. "Ha azt gondolt�k, hogy a 2000-es eln�kv�laszt�s z�rzavaros volt, v�rj�k ki, mit hoz 2012 novembere" - mondta Michael Lutin, a neves Vanity Fair magazin asztrol�gus kolumnist�ja, aki 25 �ve �r a lapnak. Szerinte minden a Merk�r miatt van, amely �pp a v�laszt�s napj�n, azaz november 6-�n kezd "h�tr�lni", ezzel pedig v�ltoz�sokat vagy zavarokat okoz az �letben �ltala k�pviselt dolgokban. 2000-ben, George W. Bush �s Al Gore elkeseredett v�laszt�si v�gj�tszm�j�ban a Merk�r ugyan�gy mozgott. "Most technikai gondok ad�dhatnak, t�bbek k�zt a szavaz�sra haszn�lt g�pekkel" - j�solta a New York-i Shelley Ackerman. � �gy l�tja, hogy Obama sz�m�ra a Szaturnusz mozg�sa okozhat n�mi gondot, de ez nem ker�l majd gy�zelm�be. A t�rt�nelemnek sok olyan neves alakja volt, aki t�maszkodott az asztrol�gi�ra. Rose Mary Woods, Richard Nixon eln�k titk�rn�je egy Jeane Dixon nev� asztrol�gust�l sz�rmaz� "nemzetbiztons�gi el�rejelz�seket" tov�bb�tott a politikusnak, Nancy Reagan first lady pedig egy Joanne Quigley nev� j�sn�vel egyeztetett rendszeresen a Feh�r H�zban. A m�sodik vil�gh�bor� idej�n a brit h�rszerz�s is felb�relt egy asztrol�gust, hogy j�solja meg Adolf Hitler akci�it, kev�s sikerrel. A New Orleans-i tan�cskoz�s egyik r�sztvev�je kijelentette, az az "er�s meg�rz�se" van, hogy Obama novemberben m�sodik terminust kap. Ezzel nincs egyed�l, sokan egyet�rtettek vele. A konszenzus sz�les k�r�: vend�gek �rkeztek a tan�cskoz�sra K�n�b�l, Oroszorsz�gb�l, Szerbi�b�l, a D�l-afrikai K�zt�rsas�gb�l, T�r�korsz�gb�l, Mexik�b�l �s Jap�nb�l is. Az eszmecsere fontos t�m�ja volt a gazdas�gi v�ls�g. Sok asztrol�gus mondta, hogy az elk�vetkez� n�h�ny �v m�g neh�z lesz, f�ggetlen�l att�l, hogy ki nyeri az amerikai eln�kv�laszt�st. Volt, aki szerint 2020 k�rny�k�re rendez�dhet a helyzet. Les�p�rt�k az asztalr�l a maj�k napt�ra bizonytalan �rtelmez�se szerint 2012. december 21-�re meghirdetett vil�gv�g�t. "Fizess�k csak tov�bb aut�r�szleteiket �s ingatlanhiteleiket, mert lesz 2013. Nem j�n el a vil�g v�ge, nem csap�dik be aszteroida. Semmi sem fog t�rt�nni" - vet�tette el�re az egyik asztrol�gus.

„Sorozatgyilkos hadsereg” seg�tett a leuk�mi�s betegeken		2011.08.13. 17:47
„Sorozatgyilkos hadsereg” seg�tett a leuk�mi�s betegeken Forr�s: MTI | 2011. augusztus 11. cs�t�rt�k 14:54 | G�nter�pia seg�ts�g�vel puszt�tott�k el a leuk�mi�s betegek tumorsejtjeit. Els� �zben alkalmazt�k sikeresen a g�nter�pi�t tumorsejtek megsemmis�t�s�re kr�nikus limfoid leuk�mi�ban szenved� betegekn�l - az eredm�nyeket a Pennsylvaniai Egyetem kutat�i a New England Journal of Medicine, valamint a Science Translational Medicine c�m� foly�iratokban ismertett�k. A kr�nikus limfoid leuk�mia (CLL) a leggyakrabban el�fordul� feln�ttkori leuk�mia t�pus, amely a B-limfocit�k betegs�ge. DNS-k�rosod�s k�vetkezt�ben kontroll�latlan oszt�d�snak indulnak a B-sejtek, a tumorsejtek felhalmoz�dnak a csontvel�ben, a nyirokcsom�kban, valamint a v�rben, kiszor�tva ezzel a norm�lis v�rsejteket. A betegek z�me 50 �v feletti, t�bbs�g�k f�rfi, de n�ha fiatalabb korban is jelentkezhet. A tud�sok �vek �ta pr�b�lnak olyan elj�r�st kidolgozni, hogy az immunrendszert stimul�l�s�val k�zdj�k le a daganatos betegs�geket. Kor�bban csak korl�tozott eredm�nyeket �rtek el az immunreakci�ban kulcsszerepet j�tsz� egyik sejtf�les�g, az �gynevezett T-sejtek genetikai m�dos�t�s�ban. A m�dos�tott sejtek rosszul reproduk�l�dtak �s hamarosan elt�ntek a v�r�ramb�l. A Pennsylvaniai Egyetem tud�sai, akik �j hordoz�t, egy v�rust v�lasztottak a g�neknek a sejtekbe val� bejuttat�s�hoz, a betegek saj�t v�rsejtjeib�l �ll�tott�k el� a "gyilkosokat". A vizsg�latokban h�rom, a CLL igen el�rehaladott st�dium�ban l�v� f�rfibeteg vett r�szt, akikn�l m�r hat�stalann� v�lt a kor�bbi ter�pia. Egyetlen rem�ny�k a csontvel�-�t�ltet�s, vagy az �ssejt-be�ltet�s maradt, �m ezek a m�dszerek nem mindig hat�konyak, s az elj�r�soknak komolyak a kock�zatai is. A h�rom p�cienst�l v�rt vettek, majd kivont�k a T-sejteket, amelyeket g�nm�dos�t�ssal "megtan�tott�k" arra, hogy felismerjenek a tumorsejtek fel�let�n l�v� CD19 jel�tviv� molekul�t. Sejtek milli�it juttatt�k vissza a betegek szervezet�be h�rom inf�zi� sor�n. Val�s�gos "sorozatgyilkos-hadsereget" vetettek be, amelyek megt�madt�k a tumorsejteket, s amikor v�geztek vel�k, �j daganatos sejtek ellen indultak t�mad�sba. Kor�bban ismert volt, hogy a T-sejtek ily m�don v�geznek a v�rusokkal, �m most els� �zben siker�lt megfigyelni daganatos betegekn�l. A g�nm�dos�tott T-sejteket m�g h�napokig ki lehetett mutatni a betegek szervezet�ben, s n�melyek k�z�l�k �gynevezett mem�riasejtekk� alakultak �t. E sejtek, eml�kezve a kor�bbi fert�z�sre, az antig�n �jb�li megjelen�s�re gyorsan aktiv�l�dnak �s elpuszt�tj�k azt. A h�rom beteg k�z�l kett� imm�r egy �ve t�netmentes, a harmadik szervezete r�szlegesen reag�lt a ter�pi�ra. A Pennsylvaniai Egyetem kutat�i ki szeretn�k pr�b�lni az elj�r�st a leuk�mi�hoz kapcsol�d� daganatf�les�gek kezel�s�re, valamint a hasny�lmirigy- �s petef�szekr�k gy�gy�t�s�ra. M�s int�zm�nyek a prosztata- �s az agydaganatokn�l vetn�k be az elj�r�st. A m�dszer biztons�gosnak t�nik, b�r, mint a kutat�k r�mutatnak, tov�bbi vizsg�latok sz�ks�gesek. Mivel az elj�r�s �rint n�mely eg�szs�ges immunsejt fel�let�n l�v� CD19 molekul�kat is, a betegeknek havonta kell immunstimul�l� gy�gyszereket adagolni. Forr�s: mtv.hu

Nem lehets�ges az id�utaz�s		2011.07.29. 09:46
Nem lehets�ges az id�utaz�s   2011. j�lius 26. 23:03, Kedd - Bal�zs Rich�rd Az id�utaz�s lehet�s�ge 10 �vvel ezel�tt mer�lt fel, amikor a tud�sok speci�lis k�zegekben felfedezt�k az optikai impulzusok szuperlumin�lis, vagyis a f�nyn�l gyorsabb mozg�s�t. K�s�bb kider�lt, ez csak egy vizu�lis hat�s, a kutat�k azonban m�g mindig lehets�gesnek tartott�k, hogy egyetlen, k�l�n�ll� foton k�pes �tl�pni a f�nysebess�get. Egy hongkongi fizikus �gy v�li siker�lt pontot tennie a vita v�g�re, az id�utaz�s pedig lehetetlen. A Hongkongi Tudom�nyos �s M�szaki Egyetem Tu Seng-vang �ltal vezetett csapata megm�rte a foton sebess�g�t, �s arra az eredm�nyre jutott, hogy a "mag�nyos" foton is engedelmeskedik Einstein azon elm�let�nek, ami szerint semmi sem haladhat gyorsabban a f�nyn�l. "Einstein a f�ny sebess�g�t az univerzum 'k�zleked�si szab�ly�nak' nevezte, vagyis kimondta, hogy a f�nyn�l semmi sem haladhat gyorsabban" - taglalja az egyetem weboldala. "Tu professzor tanulm�ny�ban demonstr�lja, hogy a f�ny alapegys�ge, a foton, ak�rcsak a klasszikus EM (elektrom�gneses) hull�mok, szint�n al�veti mag�t az univerzum k�zleked�si szab�ly�nak." Tu biztos volt abban, hogy Einstein nem t�vedett, �s �gy gondolta, v�get vet a vit�nak azzal, hogy megm�ri az egyetlen foton �ltal el�rhet� legnagyobb sebess�get, amit meglep� m�don ezid�ig senki nem tett meg. "A tanulm�ny meger�s�ti Einstein okviszony�t" - �rja az egyetem. A k�s�rlethez a kutat�k egy fotonp�rt �ll�tottak el�, majd az egyiket az �gynevezett elektrom�gnesess�ggel induk�lt transzparencia (EIT) hat�ssal �tk�ldt�k egy l�zerrel leh�t�tt rub�diumatomokb�l �ll� felh�n. A k�s�rlet sor�n els� alkalommal siker�lt �szlelni egyetlen foton optikai el�fut�r�t, a prekurzor-hull�mot, ami minden esetben a foton el�tt halad. A m�r�sek szerint ez a hull�m mindig f�nysebess�ggel halad a v�kuumban, a fenti okok miatt pedig a foton f� hull�mai sem k�pesek enn�l nagyobb sebess�g el�r�s�re. M�g a szuperlumin�lis k�zegekben is, ahol a csoport-sebess�g gyorsabbnak t�nik, mint a f�ny v�kuumban el�rhet� legnagyobb sebess�ge, a foton f�r�sz�nek nincs lehet�s�ge arra, hogy gyorsabban haladjon az optikai prekurzorn�l. "Azzal, hogy bizony�tottuk, egy foton nem k�pes a f�ny sebess�g�n�l gyorsabban haladni, pontot tett�nk a foton �ltal sz�ll�tott inform�ci� val�s sebess�g�vel kapcsolatos vit�kra" - mondta Tu. "Felfedez�s�nknek val�sz�n�leg t�bb potenci�lis alkalmaz�sa is lesz, pontosabb k�pet adva a tud�soknak a kvantuminform�ci�-�tvitelr�l." A tanulm�ny az amerikai Physical Review Letters lektor�lt tudom�nyos foly�iratban jelent meg. Forr�s: sg.hu

H�ny politikus kell egy izz� kicser�l�s�hez?		2011.07.28. 21:35
H�ny politikus kell egy izz� kicser�l�s�hez?   2011. j�lius 28. 09:30, Cs�t�rt�k - Bal�zs Rich�rd Minden amerikainak istenadta joga van ahhoz, hogy annyi energi�t fogyasszon, amennyi emberileg lehets�ges. Ez lehet a mott�ja annak, ami�rt az USA a vil�g egy jelent�s r�sz�vel ellent�tben mindent megtesz hagyom�nyos izz�i megment�s��rt. A soha ki nem �g�, vagy legal�bbis egy olcs�, ak�r egy ember�lt�t is v�gig vil�g�t� villanyk�rte elk�sz�t�se nem lehetetlen, csup�n annyira halov�ny, hogy gyakorlatilag haszn�lhatatlan. A Guinness Rekordok K�nyv�ben megtal�lhatjuk a vil�g leghosszabb �let� villanyk�rt�j�t, ami egy kaliforniai t�zolt��llom�son teljes�t szolg�latot. A livermore-i "Sz�z�ves f�ny" 1901 �ta vil�g�t szinte egyhuzamban. Sajnos ez kor�nt sem a vil�g�t�stechnika legf�nyesebb p�ld�ja, a 4 wattos izz� f�nye k�r�lbel�l egy gyerty��val egyen�rt�k�. A Sz�z�ves f�ny hossz� �let�nek titka a par�nyi teljes�tm�ny mellett az, hogy nagyon ritk�n kapcsolj�k le �s fel. Az izz�k �lettartam�t legink�bb az izz�sz�l t�gul�sa �s �sszeh�z�d�sa, a felkapcsol�skori gyors felhev�l�s, majd a lekapcsol�s ut�ni leh�l�s r�vid�ti le. A volfr�msz�l az id� m�l�s�val elp�rolog, port �lep�tve a villanyk�rte �vegbor�t�s�ra. A t�r�keny sz�l elv�konyod�sa �s a por egy�ttesen halv�ny�tja el a l�mpa f�ny�t. Egy hagyom�nyos izz� �lettartama �s f�nykibocs�t�sa k�z�tti �sszef�gg�s meglehet�sen bonyolult. F�gg a m�k�d�si fesz�lts�gt�l, a gy�rt�si hib�kt�l, az izz�t �r� �ramcs�csokt�l, valamint att�l, milyen gyakran kapcsolgatj�k. Lehet sz�molgatni kereszt�l �s kasul, �sszess�g�ben azonban elmondhat�, hogy 5% fesz�lts�gcs�kken�s t�bb mint a k�tszeres�re n�veli az izz� �lettartam�t, ami ennek hat�s�ra 20%-kal kevesebb f�nyt bocs�t ki. Ez nem is rossz �zlet, k�l�n�sen ha olyan l�mp�kr�l besz�l�nk, amikben neh�zkes az izz�csere, p�ld�ul egy magasban l�g� csill�rr�l. A hagyom�nyos izz�k �ltal el�rhet� legmagasabb h�m�rs�klet, ez�ltal a legnagyobb f�ny a volfr�msz�l olvad�si pontja. A volfr�m a 20. sz�zad elej�n vonult be a vil�g�t�stechnik�ba, az �tv�zetlen f�mek k�z�l ugyanis ennek van a legmagasabb, 3422 Celsius-fokos olvad�spontja. A mozik vet�t�izz�i mind�ssze 50 Celsius-fokkal az olvad�spont alatt �zemelnek, ezeket nagyj�b�l 50 �r�nk�nt cser�lik, wattonk�nt 35 lument �ll�tanak el�. �sszehasonl�t�sul egy 100 wattos izz� wattonk�nt 17 lument ad ki mag�b�l, �lettartama pedig 750-1000 �ra k�z�tt mozog. A volfr�msz�las izz�knak - b�r olcs�k �s szeretj�k a f�ny�ket - van egy hatalmas h�tr�nyuk. Az �ltaluk elfogyasztott energia k�zel 90 sz�zal�ka f�ny helyett h�v� alakul, ez�rt is kezd a vil�g a kompakt f�nycs�vek (CFL), illetve a hideg f�ny� LED-ek ir�ny�ba elmozdulni. Ezekkel t�bb mint 10 sz�zal�kos hat�konys�gjavul�s �s j�kora, 60-75 sz�zal�kos energiamegtakar�t�s �rhet� el, �lettartamuk pedig 5 �s 25 �v k�z�tt mozog. Tekintve, hogy az Egyes�lt �llamok h�ztart�sai �ltal elfogyasztott elektromos �ram 9 sz�zal�k�t a vil�g�t�s teszi ki, mik�zben az orsz�g �sszes energiatermel�s�nek a fele sz�nt�zel�s� er�m�vekkel t�rt�nik, a CFL-ekkel �s LED-ekkel az Economist sz�m�t�sai szerint az USA �vente 150 milli� tonn�val cs�kkenthetn� a sz�n-dioxid-kibocs�t�st, ez 5 milli� g�pj�rm� kivon�s�val egyen�rt�k�. Az energiatakar�koss�g n�vel�se �s az �vegh�zg�zok cs�kkent�se �rdek�ben a korm�nyok vil�gszerte int�zked�seket hoznak a hagyom�nyos izz�k kiszor�t�sa �rdek�ben. Els�k�nt Braz�lia �s Venezuela tette meg a sz�ks�ges l�p�seket 2005-ben, majd 2008-ban k�vette �ket Argent�na, 2009-ben Ausztr�lia �s az Eur�pai Uni� Sv�jccal egyetemben, v�g�l az id�n Oroszorsz�g is a tettek mezej�re l�pett. Amerik�ban egy 2007-ben alkotott t�rv�ny el��rja, hogy az �ltal�nos c�l� vil�g�t�st 30 sz�zal�kkal hat�konyabb� kell tenni, ezt a c�lkit�z�st a 100 wattos izz�kn�l 2012-ig, a 40 wattosokig bez�r�an pedig 2014-ig kellene el�rni. A hagyom�nyos volfr�msz�las izz�kat a tart�sabb kvarc-halog�n izz�k v�ltj�k, melyek 24 lument �ll�tanak el� wattonk�nt, ugyanakkor, ellent�tben a fent felsorolt nemzetekkel �s k�z�ss�gekkel, az USA eset�ben a boltok nem k�telesek kiz�r�lag a 45 lumen/wattra is alkalmas CFL �s LED vil�g�t� testeket forgalmazni, erre r��rnek 2020-ig, amikor az �sszes eladott �ltal�nos c�l� izz�nak jogszab�lyilag wattonk�nti 45 lument kell el��ll�tania. Erre elvileg m�r k�ptelenek a hagyom�nyos izz�k, legyen benn�k volfr�m, vagy kvarc-halog�n sz�l. B�r el�rhet� vel�k ak�r 52 lumen/watt is, ezzel azonban m�r a volfr�m olvad�si pontj�t feszegetj�k, ami igen r�vid �lettartamot jelent ahhoz, hogy a gyakorlatban is alkalmazhat� legyen egy, a szab�lyz�snak is megfelel� hagyom�nyos izz�. Ez azt jelenti, hogy a mag�t a Kiot�i Egyezm�nyb�l is kih�z� USA nyolc �vvel elod�zza az energia-hat�kony vil�g�t�s bevezet�s�t. Ezt m�g megfejeli az amerikai k�pvisel�h�z azon l�p�se, amivel j�lius 12-�n megg�tolt�k a 2007-ben megszavazott vil�g�t�shat�konys�gi szab�lyok v�grehajt�s�t, amit m�g a nem �ppen k�rnyezetv�d� Bush eln�k �rt al� mindk�t p�rt elismer� fejb�logat�sa mellett. B�r mag�t a t�rv�nyt nem siker�lt hat�lyon k�v�l helyezni�k, a republik�nusok �ltal vezetett Kongresszus j�v�hagyott egy m�dos�t�st, amivel megg�tolt�k, hogy az Energia�gyi Miniszt�rium j�v�re ak�r egyetlen centet is k�lthessen a t�rv�ny v�grehajt�s�ra. Mindez val�j�ban tiszt�n politika, semmi k�ze ahhoz, mennyire �dzkodnak a fogyaszt�k a r�gi izz�ik kompaktokra val� cser�j�t�l. Igaz, hogy a korai energiatakar�kos izz�k dr�g�k voltak, sok�ig tartott a felmeleged�s�k, a f�ny�ket sem lehetett szab�lyozni, �s a t�l sok kapcsolgat�s drasztikusan cs�kkentette az �lettartamukat, ezek t�bbs�ge azonban olcs� k�nai szem�t volt. Nagy r�sz�k persze most is K�n�ban k�sz�l, de a fent felsorolt hib�k t�bbs�g�t az�ta siker�lt orvosolni, ennek ellen�re az USA t�vol tartja mag�t az energiahat�kony vil�g�t�st�l, mik�zben az sem igaz�n hat meg senkit, hogy az amerikai h�ztart�sok �vente t�bb mint 6 milli�rd doll�rt sp�rolhatn�nak meg r�gi izz�ik energiatakar�kosra cser�l�s�vel.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk